Ts, of course, hogy jó volt. Az angol színház nívós és mély gyökerekkel rendelkezik, a konyhaművészetre étteremben pedig igazán nem lehet panaszkodni.

Csak azért mert a hagyományaimat is tiszteletben tartom, még nem jelenti, hogy nem szívesen újítok. Sőt, a kettőt vegyítem, megfelelő mértékig, nem kell ezen úgy meglepődni.

Nem olyan időket élünk, mint régen. De azért nem olyan rossz, mint a háborús idők. Mármint, amikor nyílt volt.

Ah, is that so. Most mondjam, hogy meg vagyok lepve? Számítottam rá persze, nem is érdekel. A te dolgog kivel és mikor bújsz ágyba, nem az enyém. Újabb remek érv a házasság ellen, velünk ez vállalhatatlan. Nem vagyunk olyan helyzetben.
A te esetedben szinte már hízelgő, ha rám gondolsz, miközben egy ringyóval csinálod.

Se veled, se nélküled. Valahol utállak még, mélyen, és megvetlek, és ez mindig így lesz, ez nem fog változni.



De az ajtómat nyitva fogod találni.